Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 86 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Selejan, Ioan

2008. február 23.

Traian Basescu államfő háromnapos félhivatalos látogatásra érkezett Háromszékre. Az elnöki helikopter február 22-én szállt le a Ceausescunak épített kovásznai protokollvilla melletti téren. Az elnök fogadta Gheorghe Baciu bodzafordulói polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt megyei elnökét, Petre Strachinaru parlamenti képviselőt, Ioan Selejant, a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyház püspökét és Staicu Olteanu kovásznai vállalkozót. A közel két órát tartó szűk körű találkozó után az elnök vendégei kíséretében részt vett a Montana Szálló mellett máramarosi stílusban épülő ortodox fatemplom keresztjének megszentelésén és toronyra helyezésén. Traian Basescu államelnök elmondta: látogatásának semmi köze Koszovó függetlenségének kikiáltásához, sem a Székely Nemzeti Tanács február 23-i sepsiszentgyörgyi üléséhez. Este az államfő Kovásznáról Sepsiszentgyörgyre utazott. /Bodor János: Basescu Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

2008. február 25.

Továbbra is egyforma autonómiát adna Traian Basescu Székelyföldnek és Calarasi-nak. Basescu szerint a Székelyföld autonómiáját követelők fölöslegesen keltik a feszültséget, s céljuk pusztán az indulatok szítása. Az államfő február 23-án érkezett Kovászna fürdővárosba feleségével. Egységre szólította fel a románokat és magyarokat, hangsúlyozva, hogy a többségi és a kisebbségi lakosság számára egyedül a közös út járható. Kovásznán részt vett egy ortodox fatemplom tornyának tetejére elhelyezett kereszt felavatásán. Február 24-én az elnök román civil szervezetek és az ortodox egyház helyi vezetőit fogadta. A találkozó után Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke úgy nyilatkozott, hogy Basescu támogatásáról biztosította a két megyében élő románokat. Február 25-én, vasárnap az államfő a helyi közigazgatás vezetőivel találkozott. Szász Jenő, az MPP elnöke azzal a dokumentummal érkezett a tanácskozásra, amelyet az SZNT elfogadott sepsiszentgyörgyi közgyűlésén. /Egyformán osztogatna autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2008. június 5.

Aki hűséges pártkatona volt annak idején, beleszokott a hajbókolásba, a hatalmat gyakorlók kritikátlan dicsőítésébe, összemossa Orbán Viktort az ortodox Selejan püspökkel és a magyargyűlölő Vadim Tudorral. „Nemcsak Selejan püspök úr, hanem Orbán Viktor úr is szereti a székelyeket!... Most már csak Vadim Tudor hiányzik” – írta Papp Kincses Emese. Orbán Viktor bizony szereti a székelyeket és az erdélyi magyarokat! Neki köszönhető, hogy ma Csíkszeredában létezik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyar pedagógusoknak nyújtott számos kedvezmény, a magyar nemzet egységét szimbolikus üzenetként hordozó „magyar igazolvány”, a magyarul tanuló diákok anyagi támogatása. Az utóbbit, a magyar kormány által folyósított 20 ezer forintnak megfelelő támogatást Kelemen Hunor képviselő, RMDSZ ügyvezető elnöke ügyes fogással az Iskola Alapítvány nevében hirdeti meg. Markó Béla az önkormányzati választások kapcsán széthúzást, megosztást, „magyar–magyar” háborút emlegetett, majd diadalmasan bejelentette: Visszafoglaltuk Udvarhelyt! Papp Kincses Emese megkérdezte, kitől: tatártól, töröktől, megszálló hadseregtől? „A magyar nem szereti, ha beleszólnak a dolgaiba. Anyaországi politikusok súlyosan beavatkoztak az erdélyi magyarság életébe” – háborgott Markó. Ez alatt az azonos jobboldali értékrendet valló, az autonómiát nem csupán kampányszlogenként felhasználó összmagyar nemzeti egyetértés és összefogás elutasítása értendő? /Papp Kincses Emese: Nem félünk a farkastól! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

2008. június 10.

A sepsiszentgyörgyi polgármesteri székért harcba szállók /Antal Árpád és Csinta Samu/ igyekeznek elsősorban a kampányra, tapasztalataik, terveik bemutatására összpontosítani, a másik fél támadása, lejáratása a két politikai alakulat megyei tanácselnök-jelöltjére hárult. A június elsejei megmérettetésben alul maradt, de Sepsiszentgyörgyön rendkívül népszerű Kovács István az RMDSZ és Antal Árpád bírálatát vállalta, az elnöki tisztségbe megválasztott Tamás Sándor /RMDSZ/ pedig az MPP és Csinta Samu lejáratására törekszik. Kovács István fontosnak tartja, hogy a vállalkozói inkubátorház ne képviselők érdekeltségébe tartozó cégeknek, hanem valóban induló vállalkozásoknak teremtsen lehetőséget. Rámutatott arra, Antal Árpád SZDP-s üzleti kapcsolatai ma is élnek. Minden jel arra mutat, hogy Csinta Samu és az MPP az ortodox egyház segítségével akar nyerni Szentgyörgyön, állította Tamás Sándor. A román sajtóban megjelent értesülésekre utalt, melyek szerint Kovács és Csinta bejelentette, tárgyalni kíván Ioan Salajannal, Kovászna és Hargita megye ortodox püspökével. Tamás Sándor kijelentette, Antal Árpád jó menedzser, a Csinta által főszerkesztett Krónika 2005-ös gazdasági mellékletében is a sikeres erdélyi vállalkozók között szerepelt. Csinta Samu ezzel szemben még nem bizonyította menedzseri képességeit. /Farkas Réka: Sárgolyóbisok a kampányban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

2008. június 10.

Zöld Lajos visszautasította azt, hogy Papp Kincses Emese Nem félünk a farkastól című cikkében /Hargita Népe, jún. 5./ elítélte az ő előzőleg megjelent /Selejan püspök úrtól Orbán Viktor úrig, Hargita Népe, máj. 28./ cikkét, melyben elítélően írt Orbán Viktorról. Zöld Lajos soha nem volt hűséges pártkatona. Továbbra is elítéli Orbán Viktort, amiért Székelyföldre importálta a magyar testvérviszályt. /Zöld Lajos: Válasz egy furcsa kihívásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./ Megjegyzés: Zöld Lajos Selejan püspök úrtól Orbán Viktor úrig című írása nem szerepelt a Hargita Népe máj. 28-i internetes változatában.

2008. szeptember 20.

Traian Basescu államfő szeptember 19-én este Kovásznára érkezett hétvégi pihenésre. Néhány pillanatra megállt kezet fogni az arra sétálgató fürdővendégekkel. Az egyik ember az alacsony nyugdíjakra panaszkodott, mire Basescu azzal vigasztalta, hogy október elsején nyugdíjemelés lesz. A jelen levő újságírók kérdéseire az elnök nem kívánt válaszolni, mondván, hogy látogatása magánjellegű. Traian Basescu államfő legutóbb ez év februárjában szállt meg a Horgász-völgyi protokollvillában, amikor találkozott Kovászna és Hargita megye vezetőivel, valamint a két megyében élő román közösségek képviselőivel és Ioan Selejan ortodox püspökkel. /Bodor János: Basescu ismét Kovásznára látogatott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2008. szeptember 22.

Szeptember 19-én érkezett Kovásznára, majd Hargita megyébe, Csíkszeredába is ellátogatott Traian Basescu államfő. Magánlátogatásra, pihenni érkezett a Székelyföldre, de kihasználta az alkalmat arra, hogy a Hargita és a Kovászna megyei elöljárókkal is találkozzon. Szeptember 19-én Parajdra látogatott, ahol a Töltöttkáposzta Fesztivál vendége volt, másnap, 20-án találkozóra hívta a két székely megye elöljáróit, polgármestereit. A tisztségviselők elsősorban az infrastruktúrával kapcsolatos kérdéseket vettették fel, de a téli fűtésgondokról is szóltak. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester szerint a székelyföldi elöljárók az autonómia kérdését is felvetették, ebben a kérdésben eltért a felek álláspontja. Az államfő Csíkszeredában kijelentette: a román és a magyar szélsőséges politikusok miatt Hargita és Kovászna megyét elkerülték a befektetők, hiányoznak a munkahelyek. Szerinte amennyiben nem léteznének a két nemzetiség megosztásának serkentéséből élő politikusok, a románok és a magyarok nagyon jól élhetnének egymás mellett. Basescu hozzátette: Székelyföldön az egyik gond az, hogy a helyhatóságok szinte kizárólag a kisebb volumenű magyarországi befektetésekre összpontosítottak, míg a többi beruházó a környező megyéket célozta meg. Úgy véli: a második gondot a szeparatisták jelentették. Ők azt a benyomást keltették, hogy a befektetők számára a két megye bizonytalan terület, mindig fennáll az etnikumközi nézeteltérések lehetősége és ez elűzte a befektetőket. Ezeket a kijelentéseket Basescu a Ioan Selejannal, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökkel folytatott megbeszélést követően tette. /Székelyföldön Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Miközben az SZKT Marosvásárhelyen elfogadta az RMDSZ választási keretprogramját, és a jelöltek névsora is majdnem teljessé vált, Traian Basescu a Székelyföldön arról beszélt: a magyar közösségnek össze kellene fognia, hogy képviselete legyen a parlamentben. Az államfő idén már harmadszor töltött néhány napot Kovásznán, ahol a székelyföldi települések RMDSZ-es elöljáróival tárgyalt. . Az államfő helyesnek találná, ha a Sapientia Egyetemet a román állam finanszírozná. /A magyar egységért „aggódik” Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke elmondta, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélésen Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt a romániai oktatás gondjait hozta fel, főként a román nyelvnek a magyar gyerekek számára történő oktatásának kérdését. „Ebben a kérdésben egyetértünk, és már a tavaly is egyetértettünk az államelnök úrral. Változtatásra van szükség” – hangsúlyozta Tamás Sándor. /A román nyelv oktatásáról beszéltek Basescuval. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

2008. szeptember 24.

Nagy felhajtással avatták fel Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanyában a Dózsa György Megyei Csendőr-felügyelőség lövöldéjét, valamint az épületegyüttes új szárnyát, mely a bukaresti Mihai Viteazul Csendőrtisztképző Iskola sepsiszentgyörgyi fiókjának ad helyet. Az eseményen részt vett Costica Silion hadtesttábornok, országos csendőrparancsnok, Dumitru Renciuc tartalékos hadseregtábornok, a Háborús Veteránok Egyesületének alelnöke, valamint Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke. Silion tábornok elmondta, Európa legkorszerűbb csendőrlaktanyája a sepsiszentgyörgyi, továbbá itt található Délkelet-Európa legnívósabb képzőközpontja. A rendőrakadémiát végzetteket hat hónapos tanfolyamon itt képezik át csendőrtisztté. A laktanya túl nagy méretére vonatkozó újságírói érdeklődésre a tábornok azzal válaszolt, hogy háromszor ekkorának kellene lennie. A szomszédos Hargita megyében, Gyergyószentmiklóson is korszerű csendőrlaktanya működik, Csíkszeredában újat fognak építeni. Arra kérdésre, tesznek-e azért, hogy a többségében magyarok által lakott térségekben több magyarul beszélő csendőrt foglalkoztassanak, a tábornok kijelentette, a törvény értelmében minden román állampolgár egyenlő. /Szekeres Attila: Európa legkorszerűbb csendőrlaktanyája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

2009. február 17.

Az alkotmányellenes cselekedetek szigorú büntetését javasolják a székelyföldi román szervezetek. A Hargita–Kovászna ASTRA szervezet, a Románok Civil Fóruma és Ioan Selejan ortodox püspök nyílt levélben üdvözölte Traian Basescu államfő székelyföldi kijelentéseit, miszerint alkotmányellenes a székelyföldi autonómia. Az aláírók aggodalmuknak adtak hangot, hogy a magyar elöljárók a román hatóságok ellen uszítanak. /Büntetnék a magyarokat a román civilek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2009. március 6.

Több székelyföldi római katolikus templomot, például a csíksomlyóit is ortodoxként tüntettek fel egy romániai internetes honlapon. A román nyelvű jegyzék szerint 75 római katolikus és 108 ortodox templom található Hargita megyében. Az ortodox listán több templomot is kétszer tüntettek fel, ez okozza az eltérést. Péter Artúr csíksomlyói ferences rendházfőnök elmondta: „A lélegzetünk is elállt, amikor valaki felhívta a figyelmünket, hogy ott szereplünk az ortodox egyház a honlapján, a mi kolostorunk és templomunk mint egy az ortodox kolostorok közül.” A székely falvak több római katolikus templomát is ortodoxként jegyzi a honlap. Tamás József csíkszeredai római katolikus segédpüspök hozzátette: „Nagyon meglepett engem is az egész dolog. Tény és igazság, hogy ismétlődnek templomok benne és olyan helyek is szerepelnek amelyeknél jelenleg tudomásom szerint nincsenek templomok.” A www.crestinortodox.ro című honlap napi aktualitással szerkesztett ortodox portál, egyik forrásuk a Román Ortodox Egyház hivatalos honlapja. Ez utóbbinak a templomokról szóló rovata még szerkesztés alatt áll. Ioan Selejan Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke szerint valaki feszültséget kelt az ortodoxok és katolikusok között. Hargita megye négy római katolikus főesperesi kerületében 93 plébánia és ugyanannyi plébániatemplom is van. Legtöbbjüknek saját leányegyházközsége van, templommal és kápolnával. Ezek – természetesen – soha nem tartoztak az ortodox egyházhoz. Duna Tv /Katolikus templomokat soroltak az ortodox templomok közé. = Erdely.ma, márc. 5./

2009. augusztus 24.

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

2009. augusztus 24.

A két kormánypárt elnöke, illetve számos magas rangú bukaresti politikus részvételével ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség. A politikusok főként a most érsekké szentelt Ioan Selejan korábbi püspököt méltatták, Vadim azonban arra is kitért megszólalásában, hogy el kell távolítani a magyar lobogókat a román állam épületeiről. Megjelent Csíkszeredában a romániai ortodoxok egyházfője, Daniel pátriárka, aki a jubileumi mise keretében Ioan Selejan Hargita megyei egyházfőt püspöki rangról érsekire emelte. Daniel pátriárka kiemelte, a két megye románsága mintegy százezer fő, ami kis közösségnek számít, de hihetetlenül szorgalmasak és igen vallásosak az itt élő románok. „Kovászna és Hargita megye egy kis Európa, a különböző felekezetű és nemzetiségű emberek együttélési modellje” – hangoztatta a pátriárka. A románok egysége át fogja őket segíteni minden nehézségen – fogalmazott Emil Boc kormányfő. Az ortodox egyház sajtóközleménye szerint 15 évvel ezelőtt a székelyföldi románok nagyon régi álma vált valóra, ugyanis még 1936-ban kérelmezték a különálló püspökség létrehozását. 1994 óta 24 templomot, hat kolostort, 20 parókiát építettek fel, 39 templomot restauráltak, illetve két iskolai, egy kórházi és egy börtönkápolnát alakítottak ki. 2009-re a székelyföldi püspökség elérte, hogy romániai viszonylatban Hargita és Kovászna megyében a legnagyobb az ortodox templomok sűrűsége, ha egy román nemzetiségű lakoshoz viszonyítják az egyházi létesítmények számát. /Bálint Eszter: Román erőfitogtatás Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

2010. március 15.

Beijedt a székely zászlótól Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke
A „térségbe” hívja Vasile Blaga belügyminisztert Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke. Ioan Selejan egyúttal parlamenti vizsgálatot követel a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés, valamint a székely zászló csíkszeredai felvonása kapcsán.
Kérjük, hogy a belügyminiszter mihamarabb látogasson a térségbe. Ugyanakkor parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását is kérjük, hogy vizsgálja ki az utóbbi napokban történteket – idézi az Agerpes az ortodox püspököt. A hírügynökség szerint Selejan arra reagált, hogy a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen javaslatot fogalmaztak meg a magyar nyelv hivatalossá tételéről, illetve hogy hétfőn felvonták a székely zászlót a csíkszeredai megyeházára. A püspök fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a románok és a magyarok egyetértésben kívánnak együtt élni, de ebben a térségben a románok azok, akiket az államnak védenie kell, mert ők vannak kisebbségben. Forrás: Erdély.ma

2010. március 16.

Borzolja a kedélyeket Bukarestben a SZÖN
„Világos, egyhangú álláspontot vár Traian Băsescu államfőtől és Emil Boc miniszterelnöktől a Szociáldemokrata Párt a hét végén Sepsiszentgyörgyön megrendezett Székely Önkormányzati Nagygyűlésen (SZÖN) elfogadott alkotmányellenes határozatok ügyében” – jelentette be tegnap Ecaterina Andronescu, a PSD alelnöke.
Mint hangsúlyozta, Romániában példaértékű a kisebbségpolitika, sőt szerinte pozitív diszkrimináció is szerepel a román törvénykezésben a kisebbségeket illetően. Éppen ezért szerinte az ország vezetőinek határozott álláspontot kell az ügyben megfogalmazniuk, s meg kell védeniük az alkotmányt.
Az önkormányzati nagygyűlés miatt Radu Câmpeanu, a Nemzeti Liberális Párt képviselője is a kormányt és Traian Băsescut szólította fel, hogy tegyenek lépéseket a magyar nyelv hivatalossá tételét követelő döntések ellen. Szerinte a magyarok megnyilvánulásai kezdik veszélybe sodorni Románia egységét. „Elsősorban a kormány, valamint az államfő feladata, hogy intézkedjen az ügyben, hivatalosan és komolyan leszögezze, hogy az ország egysége nem képezheti vita tárgyát, valamint azt, hogy a székelyek kijelentései felelőtlenek, s ellentmondanak a román állam egységének.
A kormány és az államfő feladata meghozni a szükséges intézkedéseket, mivel a dolgok alakulása veszélyes lehet országunk nyugalmára” – hangoztatta tegnap Radu Câmpeanu, leszögezve, mint egykori politikai menekült, tudja, milyen hatást tud kiváltani a külföldiek szemében a „Romániából gerjesztett hazugságpropaganda”.
Eközben parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását és a belügyminiszter székelyföldi látogatását kérte Ioan Selejan Hargita és Kovászna megyei ortodox püspök. Az egyházi vezető is a hétvégi Székely Önkormányzati Nagygyűlés miatt aggódik, szerinte a hatóságoknak sürgősen ki kellene vizsgálniuk az egyebek között a magyar nyelv hivatalossá tételét követelő sepsiszentgyörgyi rendezvényt. Az ortodox püspök aggodalmát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy hétfőn – a március 15-i megemlékezés alatt – a székely zászlót is kitűzték a román lobogó mellé a megyei önkormányzat székhelyének a homlokzatára. Az ortodox püspök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az itt élő románság kisebbségben van, és szükségük van az állam védelmére.
Ugyanakkor tegnap a Konzervatív Párt (PC) mintegy ötven szimpatizánsa – többnyire nyugdíjas – vonult az RMDSZ bukaresti székháza elé tiltakozva Románia szétszabdalása ellen. „A román nyelv az egyetlen hivatalos nyelv”, „Románia egységes nemzetállam”, „PC nem engedi meg az ország területének szétszabdalását”, „Nem Románia szétszabdalására” – állt egyebek mellett a tiltakozók által kifeszített molinókon. Az akció mintegy tíz percig tartott.
Bálint Eszter. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. március 22.

Victor Ponta: Székelyföld nem létezik
A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által szervezett maroshévízi gyűlésen kijelentették: elnyomás alatt él a három megye románsága, elüldözésük és elmagyarosításuk folyamatos.
A résztvevők előtt felszólalt többek között Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke, Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megyék ortodox püspöke, valamint Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke. Az utóbbi kijelentette: pártja sohasem szavaz meg olyan alkotmánymódosításokat, amelyek a román mellett más nyelvek hivatalossá tételét vagy etnikai alapú autonómia létrehozását is megengednék.
- Az SZDP sohasem támogatja az alkotmány módosítását oly módon, hogy a román nyelven kívül más hivatalos nyelv is létezzen, és hogy etnikai alapú autonómia jöjjön létre – nyilatkozta Victor Ponta SZDP-elnök szombaton a maroshévízi nagygyűlésen. „Azért vagyok itt, hogy pártunk nevében határozottan állást foglaljak azokban az ügyekben, amelyek kapcsán a jelenlegi hatalom képviselői késnek a válasszal, és hogy szolidaritásunkról biztosítsuk önöket. Egyetlen románnak sem kell elhagynia szülőföldjét azért, hogy otthon érezze magát" – mondta beszédében Ponta.
- Egyetértek azzal, hogy Székelyföld nem Románia. Székelyföld ugyanis nem létezik! — szögezte le az SZDP vezetője.
Paprika Rádió, Háromszék. Forrás: Erdély.ma

2010. március 23.

Szópárbaj a magyar hivatalossá tételéről
Tegnap is megnyilatkozásra sarkallta a hazai politikai és közéleti szereplőket a román pártok és civil szervezetek által szombaton Maroshévízen rendezett összejövetel, amelynek résztvevői a székelyföldi románok állítólagos diszkriminációjára és elnyomására hívták fel a figyelmet.
Mint ismeretes, a nagygyűlésen elfogadott memorandum arra kéri az elnöki hivatalt, a kormányt és a civil szférát, lépjen fel a „revizionista, szeparatista törekvések” ellen, elítéli a szenátus által hallgatólagosan elfogadott, Hargita és Kovászna megyét ugyanazon régióba soroló régiófejlesztési törvénytervezetet, és éles hangon elutasítja azt a kezdeményezést, hogy a Székelyföldön a román mellett nyilvánítsák hivatalos nyelvvé a magyart is.
Markó Béla RMDSZ-elnök tegnap újfent bírálta Victor Ponta szociáldemokrata elnököt a rendezvényen való felszólalása miatt (emlékezetes, a politikus Maroshévízen kijelentette: a Székelyföld nem létezik). A Boc-kormány miniszterelnök-helyettese ugyanakkor úgy vélekedett: az volna természetes, ha az alkotmány bármely cikkelye esetében lehetőség nyílna a módosításra, beleértve a román nyelv hivatalos státusáról szóló paragrafust.
„Számomra már korábban bizarrnak és abszurdnak tűnt, hogy egyszer s mindenkorra megtiltottuk az alaptörvény bizonyos cikkelyeinek módosítását. Holott az lenne a logikus, ha módosítani lehetne a bizonyos előírások érinthetetlenségét kimondó cikkelyt” – fejtette ki Markó, leszögezve: senki sem azt szorgalmazza, hogy az ország egész területén váljék hivatalos nyelvvé a magyar, hanem csak azokban a régiókban, ahol számottevő létszámban van jelen a közösség. Az RMDSZ elnöke ezzel a kormánypartner Demokrata-Liberális Párt elnöke, Emil Boc kijelentésére utalt, miszerint minden alkotmányos alapot nélkülöznek a magyar nyelv hivatalossá tételét célzó kezdeményezések.
„Az alkotmány szerint Romániában a román a hivatalos nyelv, és ez a kitétel a 152-es számú cikkely értelmében nem képezheti módosítás tárgyát, akárcsak az első számú cikkely, miszerint az ország egységes nemzetállam. Románia alaptörvénye végrehajtandó, nem vitatandó” – hangsúlyozta a PDL központi vezetőségének vasárnap esti ülése után Boc. Eközben Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke tegnap köszönetet mondott Maroshévíz román lakosainak, hogy távol maradtak a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma szervezte gyűléstől, a józan ész és bölcsesség jelének nevezve a gesztust.
„Köszönöm, hogy távollétükkel jelezték, nekünk nem a közösségek közti marakodás, hanem az együttműködés és a kölcsönös jó szándék útján kell járnunk” – fogalmazott Borboly. Eközben Ioan Selejan, a két székely megye ortodox érseke tagadta, hogy a rendezvény a magyarok ellen irányult volna. A nagygyűlés szervezését ellátó civil fórum tiszteletbeli elnöke tegnap a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott: mindössze arra kívánták felhívni a bukaresti hatóságok figyelmét, hogy a régiónak hatékony, koherens gazdaságfejlesztési elképzelésre, közigazgatási-törvényhozási stratégiára van szüksége, „mivel a leggyakoribb esetekben az elszegényedés vezet az etnikai jellegű konfliktusokhoz”.
Jánossy Alíz, Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. március 23.

Lassú magyarosítástól félnek a románok
Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox érseke szerint a két megye bizonyos, magyar többségű településein a románok „lassú elmagyarosításnak” vannak kitéve, és szociológiai tanulmányra lenne szükség, hogy felmérjék, „hány román vesztette el román anyanyelvét”.
„Vannak települések, ahol a románok csak Istennel beszélnek románul, a templomban” – nyilatkozta Ioan Selejan.
Mint mondta, a románoknak bizonyos elszigetelt, többségében magyarok lakta településeken arra kényszerülnek, hogy megtanuljanak magyarul.
„Az, hogy a románok elvesztik anyanyelvüket, nem azt jelenti, hogy valaki veri, vagy űzi őket, de a közintézményekben nem nagyon beszélnek románul, vannak olyan polgármesteri hivatalok, ahol csak magyarul beszélnek, vannak olyan községek, ahol nincs román tannyelvű iskola, így arra kényszerülnek, hogy megtanuljanak magyarul, és a magyarosítás lassan zajlik” – fejtette ki Selejan.
Kovászna és Hargita megye ortodox érseke szerint szociológiai kutatást kellene végezni, hogy felmérjék, „ebben a térségben hány magyar vesztette el anyanyelvét, és hány román vesztette el román anyanyelvét”.
„Sajnos, vannak olyan románok Romániában, akik elvesztették anyanyelvüket” – mondta Selejan.
Feltette a kérdést: a magyarokat miért nem kötelezi senki, hogy megtanulják az állam hivatalos nyelvét, de kérik a magyar nyelv hivatalosítását, miközben a román állam szakképzett tanárokat fizet, hogy a magyar gyermekeknek az iskolában 12 éven át megtanítsák az állam nyelvét.
Selejan szerint a világ bármely országában az állampolgárság megszerzésének feltétele, hogy beszéljék az állam hivatalos nyelvét, és Romániában több mint kétmillió idegen nyelvet beszélő személy van.
„Minden országban, amelynek állampolgárságát meg akarod szerezni, ha nem ismered az állam nyelvét, nem kapod meg. Országunkban több mint kétmillió idegen nyelvet beszélő személy van, olyan románok, akik Európa minden sarkában megfordultak, és akik képesek voltak az illető ország nyelvén köszönni, igét ragozni. Ha egy magyar (a két megyéből – szerk. megj.) egy románt alkalmazna, az jószántából megtanulna magyarul, hogy tudja őt köszönteni, köszönetet tudjon mondani annak, aki munkát adott” – vélekedett Selejan.
Mint mondta, azon községek közé, ahol a románok elvesztették anyanyelvüket, Hargita megyéből Kászonimpér, Kászonaltíz, Bükklok, Kovászna megyéből Doboly és Vargyas tartozik.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. április 5.

Băsescu Csíkszeredában segített rá az ortodoxok ünneplésére
Neje és kisebbik lánya, az EP-képviselő Elena (EBA) társaságában érkezett Csíkszeredába szombaton este Traian Băsescu, hogy a Vár-téri ortodox templomban részt vegyen a feltámadási istentiszteleten.
Az elnök éjfél előtt 20 perccel érkezett a templomba, ahol közel 1500-an vettek részt az istentiszteleten. Ioan Selejan, Hargita és Kovászna Ortodox püspöke beszédében megköszönte, hogy az államfő a csíkszeredai románokkal tölti a feltámadás éjszakáját. Mint mondta, ez annak jele, hogy Băsescu nem felejtette el, nem csak a Fekete-tenger, hanem a Kárpátok elnöke is.
Az istentiszteletet követően az államfő és a püspök a templom alagsorában rövid megbeszélést folytatott. Távozása előtt Băsescu azt nyilatkozta, a románok bátorításának és szolidaritása kifejezésének szánta látogatását. Az elnök egyúttal egészséget és kellemes ünnepeket kívánt a más felekezetűeknek, így a katolikusoknak is.
A Băsescu-család később visszatért Szinajára, ahol a húsvéti vakációját tölti.
Mint ismeretes, a március 20-án Maroshévízen tartott fórumon a székelyföldi románok az állam segítségét kérték az etnikai identitásukat veszélyeztető magyar törekvések ellen. Azon a rendezvényen Ioan Selejan elnökölt.
hotline.ro
Erdély.ma

2010. augusztus 16.

A székelyföldi románok sorsáért aggódtak Marosfőn
Vasile Blaga belügyminiszter lemondását követelte szombaton Olguţa Vasilescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, amiért az nem lép fel az ellen, hogy „magyar szélsőséges szervezetek” magyar jelképeket használnak Hargita és Kovászna megyében, és a területi autonómiát népszerűsítik. A marosfői összromán nyári egyetemen elhangzott előadásokat a magyarellenesség jellemezte.
A marosfői nyári egyetemen, amelynek témáját a határon túl és az országon belül kisebbségben élő román közösségek helyzete képezte, a politikus – aki 2007-ig a Nagy-Románia Párt tagja volt – arról beszélt: a román állam minden hatalmát elveszítette a Székelyföldön.
Megengedhetetlen, hogy az utcán sétálva az ember mindenhol magyar és székely zászlókat lásson még a közintézményeken is. Semmilyen reakciót nem látok sem a rendőrség, sem a helyi közigazgatási szervek részéről. Akkor miért fizetjük a belügyminisztert? Hol alszik Blaga? Föl kell ébrednie, és észre kell vennie, mi zajlik ebben a régióban, ahol megszűnt az állam fennhatósága” – hangoztatta Vasilescu.
„Elfelejtett” románok
A marosfői rendezvénnyel párhuzamosan zajló EMI-táborral kapcsolatosan megjegyezte: Vona Gábor, akit még Magyarországon is szélsőségesnek tartanak, szabadon járhat-kelhet Romániában, és súlyos kijelentéseket fogalmazhat meg a román állam kárára.
„Ami a legsúlyosabb, hogy Vona egy olyan nyári egyetemen vesz részt, amelyet a román állam is támogat. Tehát a román állam gyakorlatilag fizet azért, hogy egy szélsőséges, idegengyűlölő, antiszemita személy Romániába jöjjön, és csúfot űzzön a román államból” – fogalmazott Vasilescu. Nem ő volt az egyetlen PSD-s politikus, aki részt vett a marosfői rendezvényen. Vele egyetemben több párttársa is arról beszélt, hogy a román állam megfeledkezett a határon túli, valamint a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románokról.
Vasilescu hevesen bírálta Traian Băsescu államfőt, amiért az a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemen részt vett, a marosfői román rendezvényre viszont nem fogadta el a meghívást. „Traian Băsescu elment a tusnádfürdői nyári egyetemre, és ott ült fülhallgatóval a fülén a ma élő egyik legszélsőségesebb magyar mellett, akit a PDL szavazataival választottak meg az Európai Parlament alelnökévé. Sajnos a román állam megfeledkezett mind a határon túl, mind az itt élő románokról” – fogalmazott Vasilescu.
Elveszített fennhatóság
Mircea Duşa, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke megismételte Vasilescu véleményét, miszerint a román állam az elmúlt húsz esztendőben elveszítette fennhatóságát a Székelyföld fölött, és nem tett semmit annak érdekében, hogy az ott élő románok megőrizzék nemzeti önazonosságukat. „Az állam elveszítette itt a befolyását, ezért figyelmeztetek mindenkit: azok, akiket elbocsátanak majd a kormánynak alárendelt intézményekből a költségcsökkentések miatt, a románok lesznek” – vélte Duşa.
Vasilescu szerint mindezekért nem a magyarok és nem az RMDSZ a felelős, hanem a román politikusok, amiért elfogadják ezt a helyzetet. Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője szerint az egyik legfőbb gond, amivel a két megyében élő románok szembesülnek az, hogy aki indul valamely tisztség betöltésére rendezett versenyvizsgán, annak ismernie kell a magyar nyelvet. Szintén problémaként határozta meg, hogy a románok szinte jelentéktelen számban vannak jelen a helyi és a megyei önkormányzatokban, valamint azt, hogy a román megnevezéseket és jelképeket kizárják a nyilvános használatból.
Ő is a román hatóságokat ostorozta, amiért szemet hunynak a „szélsőséges” magyar szervezetek autonómiapárti erőfeszítései fölött. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az oktatási törvény tervezetének az a cikkelye, amelynek értelmében a kisebbségi diákok anyanyelven tanulhatják a történelmet és a földrajzot, újabb módszer a románok elleni „etnikai tisztogatásra” Hargita, Kovászna és Maros megyében, annak elfogadása pedig kompromisszum volt a PDL részéről, cserében azért, hogy az RMDSZ továbbra is kormányon maradjon.
Horia Grama Kovászna megyei PSD-s képviselő szerint a törvény nyomán román nemzetiségű tanárok kerülnek ki az oktatási rendszerből. Ő is stratégiahiánnyal vádolta meg a kormányt a nemzeti ügyekben. Ecaterina Andronescu szenátor, volt PSD-s oktatási miniszter úgy vélte, a székely megyékben élő román diákokkal szemben pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni. Mindezt megerősítette Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke is, aki szerint hasonló intézkedések nélkül „eltűnik a térség identitása, ahogy sok vidéken élő román identitása is eltűnt”. Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 17.

Marosfőn kötött ki az ortodox kereszt
Miután az Olt forrásánál a tulajdonos, a Maros forrásánál pedig a közbirtokosság és a megyei önkormányzat gátolta meg a keresztállítást, Marosfő bejáratához került a négyméteres tölgyfafeszület. A magukat az Úr Seregének nevező bákói vallásos csoport erre csupán a vaslábi polgármestertől kért és kapott engedélyt. Szóban.
„Az ortodox egyházhoz tartozó Úr Serege vallásos csoportosulást képviseljük, családjainkkal, barátainkkal közös álmunkat valósítjuk meg a keresztállítással. Traian Dorz költőnek, az Úr Serege egyik alapítójának állítunk emléket; a négyméteres keresztre az ő Csendes Maros című költeménye és Ioan Selejan gondolata kerül" – mondta Ovidiu Rus, miközben a kereszt betonalapját simították Marosfő bejáratánál. Társai, Livia Hamza és Iosif Ciobanu részletezték: senkinek sem akarnak ártani, ez nem nemzetiségi kérdés, csak egy vallásos jelkép. Elmesélték a keresztállítás kálváriáját: az Olt forrásához tervezték, de mivel az egy magántulajdonban lévő terület, módosítottak az elképzelésen. A Maros forrásnál nem láttak tulajdonjogra utaló táblát, így ott kezdtek el építkezni az ortodox egyház jóváhagyásával. Amikor a tekerőpataki közbirtokosság területgazdaként kérdőre vonta, illetve a megyei tanács illetékesei leállították az építkezést, nem is ellenkeztek.
„Azt mondták a közbirtokosság képviselői, 500 ember fog jönni, ha nem megyünk el. Nem kell ötszáz ember, mi gyerekeinkkel, barátainkkal vagyunk, szép szóra is távozunk. Nem tudtuk, hogy mástól is kell engedély, fogalmunk nem volt, hogy a forrás környéke a közbirtokosságé – mondta Livia Hamza.
Harmadik helyszínként a vallási csoportosulás Marosfő bejáratát választotta; az egyház területén kapott helyet az ezer eurós beruházás. „A marosfői ortodox kolostor vezetősége azt tervezi, a kereszt környékére padokat, asztalokat helyeznek el, egy kis parkocskát alakítanak ki itt” – közölte a közel negyvenfős, az ország különböző településeiről érkező keresztállító csapat egyik képviselője. Az építkezési engedélyről érdeklődve elmondták: ez az ortodox egyház területe, a helyszín megállapításakor jelen volt a községi polgármester is, nem tudnak róla, hogy másféle, írásos engedélyre szükség lenne. „Mit csináljunk, ha Isten úgy rendelte el, hogy magyarok és románok együtt kell éljenek? A kereszt nem árthat, csak segítheti a békés együttélést” – zárta gondolatát Livia Hamza.
„Ez egy kereszt az útszélen, nem egy ház. A területtulajdonos beleegyezett, én egyetértettem vele, miért kellene más engedély? Mi a problémájuk a feszülettel?” – kérdezett vissza Tinca Mihai polgármester, amikor arról érdeklődtünk, milyen akták engedélyezik a munkálatokat.
Fülöp Otília megyei főépítész másként vélekedik: „A polgármester úr értelmezése szerint bárki bármit csinálhat a saját területén. Úgy látszik, hogy szerinte a romániai törvények nem érvényesek Vaslábra.” A szakember szerint még az ideiglenes épületekre is engedély szükséges, nem hogy a betonalappal rendelkezőre.
A procedúra szerint elsősorban az önkormányzat vagy bárki, magánszemély írásban kell jelezze az építkezést az építkezési felügyelőségen, ilyen esetben az ellenőrzi, hogyan tartják be az építkezési fegyelmet az ország területén – közölte a szakember, hozzátéve, nem tud róla, hogy bárki is jelezte volna ezt írásban.
Balázs Katalin. Hargita Népe (Csíkszereda)

2011. augusztus 18.

Bemázolták a Marosfőn felállított ortodox keresztet
Ismeretlenek festékszóróval bemázolták a Marosfő határában két nappal korábban építkezési engedély nélkül felállított ortodox kereszt talapzatát.
A Marosfő és Vasláb határában felállított négy méteres fakereszt kőtalapzatára ismeretlenek vörös festékszóróval a 666-os számot és a „valah” szót festették. A rendőrséget kedden este értesítették az incidensről.
A keresztet két nappal korábban, Nagyboldogasszony napja alkalmával szentelte fel az ortodox egyház.
Ioan Selejan, Kovásznai és Hargitai ortodox érsek szerdán sajnálatosnak nevezte, hogy ilyesmi történhet egy keresztény országban. „Itt, ebben a térségben a románok nem örülhettek Nagyboldogasszony napján. És nem örült sem Avram Iancu, sem Krisztus, akit másodszor is keresztre feszítettek Marosfőn” – fogalmazott a főpap.
Mihail Dumitru Tinca, a Marosfőt is magában foglaló Vasláb község polgármestere szerint a helyi magyarok és románok között semmiféle feszültség nem létezik, véleménye szerint a keresztet átutazó személy vagy személyek festhették be.
Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője azt mondta: vizsgálat indult a tettes vagy tettesek azonosítására.
Mint arról tájékoztattunk, az Oastea Domnului (Úr Serege) nevet viselő, az ortodox egyház keretében működő ifjúsági csoport Marosfő Gyergyószentmiklós felőli kijáratánál állította fel azt a négy méteres fakeresztet, amelyet eredetileg a Maros forrásánál kívántak elhelyezni. A Hargita megyei önkormányzat munkatársai a vaslábi polgármesteri hivatallal és a tekerőpataki közbirtokossággal együttműködve a múlt héten állították le a Maros forrásánál zajló törvénytelen építkezést.
A csoport a vaslábi polgármester szóbeli engedélye nyomán állította fel a keresztet, holott a Hargita megyei tanács illetékesei szerint ehhez hivatalos építkezési engedély is szükséges. Krónika (Kolozsvár)

2012. május 7.

A Tulipédián olvasható Ráduly Róbert „betiltott” interjúja
Nyilvánosságra hozta a Tulipédia nevű internetes portál a Hargita Népe által Ráduly Róberttel, Csíkszereda RMDSZ-es polgármesterével készített interjút, melyet a megyei önkormányzat birtokában lévő csíkszeredai napilap végül nem jelentetett meg.
A Tulipédia szerint az elmúlt év végén készült sajtóanyagban az újabb mandátumra pályázó Ráduly még arról beszél, hogy nem indul egy újabb polgármesteri székért. Az elöljáró szerint a közigazgatás tarthatatlan állapotba került a bérek csökkentésével, miközben „az 1989 előtti kommunista rezsimet messze meghazudtoló szekusrendszert építettek kemény pénzen”.
„Akkor, amikor a városban és a térségben több szekus dolgozik, mint mondjuk városházi alkalmazott vagy rendőr, akkor nekem nagyon el kell gondolkodnom, hogy ez-e az az út, amelyen én tovább akarok menni” – fogalmazott egyik válaszában az elöljáró.
„Természetes-e, hogy a városban, ha valaki román, azonnal állást kap, és a 21. században természetes-e az a tény, hogy valaki, ha a többséghez tartozik Romániában, Székelyföldön mindjárt lakáshoz és lehetőséghez juttatják?” – teszi fel a kérdést a csíkszeredai polgármester.
Ráduly továbbá az igazságszolgáltatásban uralkodó állapotokra is panaszkodik, illetve arra, hogy „az egész államapparátust a nagyszakállú püspök irányítja” (az elöljáró minden bizonnyal Ioan Selejanra, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökére gondol – szerk. megj.).
A csíkszeredai elöljáró továbbá úgy fogalmaz: nem tartja természetesnek, hogy az RMDSZ-en belül „olyan emberek, akik még semmit nem tettek le az asztalra – ifjabb Hajdu Gáborral az élen – két és fél éve azon munkálkodnak, hogy átvegyék a hatalmat a városban”.
„Amennyiben azt kéri tőlem az RMDSZ vagy a mostani városvezetési csapat, hogy ne várjuk meg a választásokat, hanem hamarabb történjen meg a váltás, én hajlandó vagyok már holnaptól is felajánlani a lemondásomat” – mondta Ráduly.
A csíkszeredai polgármester a Transindex portálnak azt nyilatkozta, ő kérte a Hargita Népétől, hogy ne publikálják a beszélgetést, mert időt szeretett volna nyerni, hogy eldöntse, indul-e a választásokon, vagy kilép a közéletből. Krónika (Kolozsvár)

2013. február 22.

Hírsaláta
MEGÉRTÉSSEL VEGYES AGGODALOM. A Hargita Megyei Tanács meghívott néhány bukaresti újságírót, hogy nézzenek szét a Székelyföld ama zugában. Ketten –Dan Tapalagă és Sever Ioan Miu – igyekeztek empátiával viszonyulni a székelységhez, s megpróbálták legalább azt a mítoszt szétoszlatni, hogy e vidéken nem lehet románul kenyeret venni.
Mit ad Isten, Miunak például román nyelven román könyvet is sikerült vásárolnia. Dan Tapalagă találkozott Hargita és Kovászna megye ortodox érsekével, Ioan Selejannal. Maradandó élményt okozott számára az egyházi méltóság: filmbe illő figura – írja róla, miközben nem kis iróniával megjegyzi, amikor az újságírók a székelyföldi románok problémáiról kérdezték, az érsek csak ennyit tudott válaszolni: „hát először is egy listát kellene készíteni ezekről a gondokról”. Azt ellenben nyugtalanítónak tartja, hogy egyik mintapolgárnál, akit látogatásra ajánlottak a csíki hivatalosságok, Nagy-Magyarország térképét fedezte fel, s gondolkodóba ejtette, vajon meddig mehet el a székelység követelése. (Adevărul, Hotnews) LÓHÚST TALÁLTAK A MARHAHÚSOS CSOMAGBAN. Akkora hévvel és magabiztossággal állította minden román hivatalosság, sőt, maga a miniszterelnök is, hogy az Angliában, később más európai országok ételkészítményeiben felfedezett lóhús nem Romániából származik, hogy már-már kételkedésre adott okot. S lám, kiderült, hogy egy Bukarest környéki raktárban az élelmiszer-biztonsági hatóság emberei marhahúsos címkével ellátott csomagokban 100 kilogrammnyi lóhúst fedeztek fel. A címke hamisított volt. (Gândul) KI KINEK TARTOZIK. Ismét előálltak – ezúttal a kolozsvári ortodox püspökség – a Gozsdu-vagyon visszakövetelésével. A kortársai által Gozsdu Manónak nevezett román ügyvéd sikeres karriert futott be Budapesten, s ingatlanokból, értékpapírokból, pénzbetétekből álló vagyonát „a közös magyar hazában élő, görögkeleti vallású fiatalok” javára kívánta fordítani a magáról elnevezett alapítvány révén. A román fél egy másik idézetet használ a végrendeletből, mely szerint „a tanulni vágyó ortodox román fiatalokat” kívánta segíteni az 1870-ben elhunyt ügyvéd. A Gozsdu-örökség az egyetlen román eredetű érték Magyarországon, miközben nagyságrendekkel nagyobb kártérítendő magyar vagyon ragadt Romániában. Például a nagyszebeni római katolikus árvaház, a háromszéki iskolaalap, a kolozsvári Vöröskereszt Szanatórium, de állami ingatlanok mellett bányák, vasúti szerelvények, gépek, kifizetett, de soha át nem vett áruk, illetve Romániába szállított, de soha ki nem fizetett javak ezrei, bankérdekeltségek, részvények, folyószámla-követelések, kórházak szerepelnek a listán, szemben a Gozsdu-vagyonnal. (Kitekinto.hu)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. március 1.

Székelyföldről, turistabuszból
A székely zászlóval az égvilágon semmi baj nem volt, amíg a Bukarestben elővett gyújtózsinórra Budapesten rá nem öntöttek még egy kevés üzemanyagot – írja az egyik román sajtós kolléga egy csíkszeredai látogatás után, amit a helybéli politikusok meghívására ejtettek meg. A Hotnews.ro portálon megjelent, Dan Tãpãlagã által szignált riport objektivitásához nem férhet kétség, ahogyan a Kamikazében olvasható, Andrei Manþog-féle íráséhoz sem. Mindketten meglátogatták a székelyföldi ortodoxok híres védnökét, Selejan püspököt (képünkön) is, az „úr idealista és szerény szolgáját,” aki miután a palástja alatti rongyos ruháiról beszélt a fővárosi látogatók előtt, következő mondataiban szemrebbenés nélkül tért rá azoknak a milliárdoknak a sorsára, amelyeket két megszentelt kezével osztott szét magasabb rendű szociális célokra, és ugyanolyan szenvtelenül válaszolt a hívásra újnak tűnő ötös iPhone-ján.
A Dâmboviþa partján szocializálódott újságíróknak eszükbe sem jut felháborodni az egyházi elöljáró kétarcúságán, egyszerűen némi kuncogással fűszerezve regisztrálják a történteket, és hasonlóan érzelemmentesen számolnak be arról, ahogyan ők a Székelyföldet látják. Márpedig ők egy mítoszt látnak, még ha a legélőbbet is, aminek a történelmi alapjait vagy elhiszik, vagy nem. Amúgy sem számít, mert ők a már említett Dâmboviþa partján megtanulták: a történelem a legkevesebb, amire figyelni érdemes, csak az számít, kié a hatalom. Gondoljunk bele, mi lenne ebből az országból, ha a székely logika szerint próbálná valaki legitimálni a létét? Nagyjából semmi, mert a józanabbak nem engednék szóhoz jutni. Hiszen ki vállalhatja annak az ódiumát, hogy a nagy országegyesítő Mihály a szultán engedélyével lehetett vajda, Prágában lakott a hűbérura, moldvai fejedelem kollégája pedig a lengyeleknek fizette az adót? Ma egyszerűen elképzelhetetlennek tűnik, hogy a románság megértse történelmi érveinket, amikor három emberöltőnyi dákoromán agymosás után saját történelmével sem képes szembenézni. A fiatal román történészek már tudják, mi történik, képesek érzelmek nélkül beszélni erről, de a történelmi mitológiában tanult és felnevelkedett román nép ösztönösen, gondolkodás nélkül mítosznak nevez bármit, ami nem illik bele a képzeletbeli történelmi világába. Nagyjából ebből kellene kiindulni, amikor az autonómiáról érvelünk, a székelyzászlózás pedig gyenge érvnek tűnik ebben a vitában.
Budapest szerepéről hadd ne beszéljünk itt: a székelyföldi politikusok döntése, hogy vevők-e az anyaországi gesztusokra, vagy sem. Ma már senkinek sem lehet olyasféle illúziója, hogy a romániai kisebbségi kérdésekben bármit is számítana Magyarország vagy az Európai Unió bármilyen lépése: ha valamiért harcolni akarunk, mi magunk tehetjük meg, bárki más csak a tribünről kiabálhat be, vagy etetheti a kereskedelmi tévék sertéseit. A legerősebb érv viszont, amelyre vevő lehetne valamennyi megyei önkormányzat: Bukarest ma még abszolút gazdasági hatalmának felszabdalása, az ország bevételeinek arányos leosztása oda, ahonnét származnak. A régióátszervezés fabatkát sem ér, ha nem teremtünk gazdaságilag egyenrangú régiókat, amihez viszont alaposan át kell szabni a román gazdaság kabátját.
Willmann Walter
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

2013. május 27.

Régióvita magyarellenes felhangokkal
Szükség van az ország új adminisztratív felosztására, de csakis a történelmi régiók visszaállításával; közöttük azonban semmi keresnivalója az önálló Székelyföldnek – nagyjából ez volt a két leginkább hangoztatott tétel, ami felmerült a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem hét végi, regionalizációról szóló konferenciáján.
Végigfutva a Románia régionalizációja – hagyomány és európai modell között címmel rendezett konferencia szervezőinek és felszólalóinak a névsorát, már a rendezvény előtt borítékolható volt, hogy a felkért előadók közül egyetlen személy sem teszi le a garast az önálló székelyföldi övezet létrehozása mellett. Noha a rendezvény fővédnökeiként bekonferált miniszterek, Liviu Dragnea kormányfőhelyettes és Mircea Duşa, a védelmi tárca vezetője, az utolsó pillanatban lemondták részvételüket, a prezídiumban és a Petru Maior Egyetem aulájában helyet foglalók eddigi közmegnyilvánulásai garanciát jelentetettek a magyarellenes hangulat megteremtésére.
Burkolt magyarellenesség
Nem hiába választotta ketté köszöntőjében a megjelenteket „drága jó emberekbe" és „tisztelt ellenfelekbe" Ioan Sabău-Pop főszervező, hisz a résztvevők zömével az elmúlt két évtized során leginkább a Vatra românească hajdani gyűlésein lehetett találkozni. A Marosvásárhely 1990-es fekete márciusában aktív szerepet vállaló személyek, egykori katonatisztek, a Hargita és Kovászna megyéből érkező hivatásos feljelentők vagy a beszélgetést irányító Ioan Selejan ortodox püspök közül mindenik hozzátette a maga, tudományos burokba bújtatott magyarellenes részét. Ebben a környezetben a mérsékeltnek nevezhető Cornel Sigmirean egyetemi tanárnak sem tűnt meglepőnek a véleménye, miszerint a sztálini ihletésűnek nevezett Magyar Autonóm Tartományhoz hasonló régiót semmiként nem lenne szabad létrehozni. Ezt erősítette meg Ioan Lăcătuşu, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke, hangsúlyozván, hogy a hazai akadémikusok sem támogatják a magyar pártok elképzelését. Lăcătuşu különböző számadatokat mutatott be, melyek segítségével ki lehetne egyensúlyozni az etnikai arányokat, ha a három megye egybemarad. Lehetséges megoldásként Brassó vagy Beszterce-Naszód a Székelyföldhöz való csatolását javasolta. „Szinte egyetlen román sem akar önálló Székelyföldet. Ennek mindössze két támogatója van: Smaranda Enache és Dorin Florea" – nevezte meg az emberjogi harcost és Marosvásárhely polgármesterét a felszólaló. Az etnikai szeparáció ellen emelte hangját Ecaterina Andronescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora is, mondván, hogy a Székelyföld önállósodása komoly károkat okozna az ország számára.
„Perverz a székelyföldi társulás"
Radu Baltasiu, a Román Akadémia tagja, aki egyenesen „perverz kísérletnek" tartja Maros, Hargita és Kovászna megye társulását, pótcselekvésnek, Lucian Chiriac ügyvéd átláthatatlan folyamatnak nevezte a regionalizációt, melynek során az ország szuveranítása foroghat kockán. „Mi lesz az egységes román nemzeti államból, amiért őseink harcoltak?" – tette fel a költői kérdést az utóbbi. A választ videoüzenetben Dinu C. Giurescu akadémikus adta meg, mondván, hogy a régiók létesítése az ország föderalizálásához vagy egyenesen annak széteséséhez vezet majd. Az előadók még egy dologban megegyeztek: a leendő régiókat semmiként nem számokkal vagy fantázianevekkel, hanem a történelmi elnevezéseikkel kell majd megjelölni.
Annak dacára, hogy a felvezetőben házigazdaként Cornel Sigmirean még a színes véleménynyilvánítás fórumának nevezte a rendezvényt, a konferencia egyoldalúsága miatt az a négy-öt meghívott, akiről köztudott, hogy más véleményt képvisel, a szünet után már nem tért vissza a széksorokba.
SZNT-tiltakozás az átszervezés ellen
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke egyébként pénteken jelentette be a téma kapcsán: a kormány által tervezett közigazgatási átalakítás megvalósítását jelen formájában nem szabad megengedni, ez ellen a szervezet utcai tiltakozásokat helyez kilátásba. Kifejtette: a román kormány kettős játékot űz, bár Victor Ponta miniszterelnök korábban megígérte, hogy minden nemzetközi kötelezettségvállalást tiszteletben tartanak, és szakmai kritériumokat helyeznek előtérbe az átalakításkor, a tervezet nem ezt mutatja. Közölte: az elképzelések megvalósulásával sérülne a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája is. Látszatkonzultáció ugyan folyik a témában, de egyértelmű, hogy amit a kormányfő ezzel kapcsolatban Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén ígért, nem kívánja betartani – mutatott rá. Izsák Balázs szerint nem szabad megengedni, hogy a Székelyföldet olyan közigazgatási régióba sorolják, ahol a magyarság aránya 30 százalék alatt van. Ezt minden demokratikus, erőszakmentes eszközzel meg kell akadályozni, jelentette ki. Az elnök ilyen lehetséges eszközként említette többi között a félpályás útlezárásokat.
Izsák Balázs közölte: az általuk indított európai polgári kezdeményezés olyan szakaszába érkezett, hogy hamarosan az Európai Bizottság elé kerülhet. Tervezetük kész van, ismert, most jöhet a következő lépés – ha a bejegyzés megtörténik –, az egymillió aláírás összegyűjtése. Az SZNT azt javasolja, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Jelezte, felajánlotta az együttműködést az RMDSZ, és arra jutottak a megbeszéléseken, hogy kölcsönösen támogatják egymás európai polgári kezdeményezéseit. Az RMDSZ az európai polgári kezdeményezés eszközével arra kívánja rávenni az Európai Uniót, hogy alkosson jogszabályt az EU kisebbségeinek védelméről. Izsák Balázs szerint az Uniónak alapvető értéke a kulturális sokszínűség, és az Unió kohéziós politikájának úgy kell megvalósulnia, hogy közben a regionális szempontok és Európa sokszínűsége ne sérüljön. Az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az Európai Unió polgárai – egymillió támogató aláírás összegyűjtésével – közvetlenül is kezdeményezhetik uniós jogszabályok megalkotását vagy módosítását. Az aláírásgyűjtést azt követően lehet elindítani, hogy az Európai Bizottság megállapítja: az Unió jogkörébe tartozik a jogalkotás az adott kérdésben.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2013. június 24.

Román zászlókat osztogat az ortodox püspökség Székelyföldön
Két kilométer román nemzeti színű vásznat vásárolt a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség. Ioan Selejan püspök szerint ebből az anyagból a csíkszeredai apácák több száz román lobogót varrnak, amiket majd ingyen osztanak szét a román közösség tagjainak – írja az Agerpres.
A hírügynökségnek az ortodox püspök azt nyilatkozta: a román nemzeti lobogókat idén nyáron a templomokban megáldják, és ingyen osztják majd ki a Kovászna és Hargita megyei hívőknek. Az első 350 darab román zászlót ma hétfőn osztották szét a Kovászna megyei Nagypatakon, mondta Ioan Selejan.
A püspök leszögezte: egyelőre két kilométer piros-sárga-kék színű vásznat vásároltak, de ha szükség lesz rá, még vesznek, hiszen azt szeretnék, hogy minden házra jusson egy lobogó. „Megáldjuk a zászlókat, mielőtt kiosztanánk, és az ortodox papok imádkoznak az ország javáért” – mondta Ioan Selejan ortodox püspök.
Kovács Zsolt
Maszol.ro

2013. július 22.

Román zászlót osztogat az ortodox püspökség
Négyszáz román nemzeti zászlót osztottak ki a hívek között szombaton Maroshévízen Ioan Selejan Hargita és Kovászna megyei ortodox érsek és a szertartást végző papok a helyi templom búcsúja alkalmából.
A ceremónia végeztével az érsek megszentelte a trikolórokat, majd kiosztotta azokat a hívek között, miközben azok a román himnuszt énekelték. Az érsek az előző hónapban már Kovászna megyében is osztott ki ily módon román zászlókat, mint fogalmazott, ezek valójában „Románia ikonjai" – adta hírül az Agerpres. A hírügynökség szerint a híveket meglepte az érsek gesztusa, ugyanakkor örömmel fogadták azt.
Krónika (Kolozsvár)

2013. augusztus 2.

A nemzetpolitika alulnézetből
A határon túli magyar pártvezetők tusványosi kerekasztala évről évre ismétlődő rendezvény. A térség területi RMDSZ-szervezetének vezetőjeként egyfajta kakukktojás vagyok e személyi körben, ezért a továbbiakban ezt a fogalmat, hogy nemzetpolitika, azon funkciók szemüvegén keresztül elemzem, amelyeket betöltök, jelenleg mint a csíki területi RMDSZ-szervezet vezetője.
A nemzetpolitika egész Kárpát-medencét átölelő folyamatait elemezni nem tisztem. Nem rendelkezem ehhez kellő információval, mert az ezeket felügyelő testületeknek, intézményeknek, mint a KMKF vagy a MÁÉRT, nem vagyok a tagja, nem veszek részt e testületek ülésein, munkájukról, az ott meghozott döntésekről a sajtóból értesülök, ahogy bármely más határon túli magyar. Tehát bölcsebb dolognak tartom, hogy vidéki politikusként, alulról szemlélve a dolgokat, tegyek néhány megállapítást.
Amit a legfontosabbnak tartok a nemzetpolitikai kérdések vonatkozásában, az a tény, hogy e fogalom magasztos jelleget kapott, „a nagyok dolga", amibe nincs beleszólásuk a mezei politikusoknak, és ami a legfontosabb, a választóknak. Pedig nemzetpolitikát csinál mindenki, még az is, aki gyereket vállal, aki szórványmegyében vállalja, hogy akár 30–40 kilométerre járassa gyerekét, hogy az magyar iskolában tanulhasson.
Társadalmasítani kell a nemzetpolitikát
A nemzetpolitikát le kell hozni az emberek szintjére. Az emberekkel meg kell beszélni ezeket a dolgokat, és amiben csak lehet, rájuk kell bízni a döntést. Nincs értelme a ködösítésnek, világosan és egyenesen kell beszélni. Jó példa erre az állampolgárság ügye. A politikusok beszéltek mindenfélét, de az emberek döntöttek, és ötszázezren benyújtották kérelmüket. A közéleti, így a nemzetpolitikai ügyek is végső soron leszűkíthetők A vagy B variánsra, és a politikának az a dolga, hogy amit csak lehet, előkészítsen arra a szintre, hogy dönteni lehessen róla.
A demokrácia az alapja a nemzetpolitikának is. Természetesen vannak olyan kérdések, olyan feladatok, amelyeknél a döntést nem lehet teljesen levinni az emberek szintjére, mivel sajátos tudást, illetve szervezetrendszert tesznek szükségessé, mint például a támogatáspolitika, a szórványoktatás ügye. Persze ezekben a kérdésekben a politikának – értve ez alatt az anyaországi és a határon túli magyar politikumot egyaránt – úgyszintén meg kell keresnie a társadalmi partnereket, és amiben csak lehet, rájuk kell testálni a döntés, illetve végrehajtás jogát.
Ha például azt mondjuk, hogy szórványoktatás, akkor Erdélyben a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megkerülhetetlen, mert nem a sok szereplő közül az egyik, hanem a főszereplő. És ez megállapítás vonatkozik a történelmi egyházakra is. E témában néhány hete írtam egy cikket amelynek a lényege az, hogy Erdélyben a politikumnak azt kell keresnie, melyek azok a területek, ahonnan neki ki kell vonulnia, és át kell adnia a helyét a legfontosabb és legstabilabb intézményrendszernek, a történelmi egyházaknak.
Az erdélyi magyar közösség megmaradását, gyarapodását biztosító intézményrendszer, a feladatok mérete, összetettsége túlnőtte magát azon, hogy az egyre csökkenő humán és anyagi infrastruktúrával rendelkező politikum felügyelje, irányítsa, ellenőrizze azt. Az elmúlt négy esztendőben a magyar kormányzat ebben az irányban dolgozott, ami üdvözlendő, és a következő ciklusban ezt a folyamatot folytatni kell. Természetesen a határon túli önkormányzati világ is egy olyan szegmens, amely felé tovább kell nyitni, amelyre többletfeladatot kell átruházni. Nagy erő rejlik a települési és megyei testvérkapcsolatokban is, és ezekről ritkán beszélünk, mindenki megéli, ahogy tudja, de az igazi áttörést én az egyházak fokozottabb szerepvállalásától várom, amely folyamat kulcsszereplője lehet az erdélyi magyar politikum megerősödésének is.
Figyelni a székelyföldi románságra
Ma azt látjuk, hogy – Hargita és Kovászna megyét kivéve – Erdélyben választásról választásra csökken az RMDSZ-re leadott szavazatok száma, a befolyás egyre szűkül, önkormányzati pozíciókat veszítünk. Ezt a folyamatot meg kell állítani, és az erdélyi magyar politikát közgazdászi terminológiával élve növekedési pályára kell állítani. Ez is nemzetpolitika, és a továbbiakban erre vonatkozó néhány konkrét javaslatot fogalmaznék meg, olyanokat, amelyek nem tekinthetők RMDSZ-es belügynek.
Az első kérdés, ami napirenden van, a regionalizáció kérdése. Voltak tüntetések, lesznek tüntetések, mondja mindenki a magáét, mondjuk az igazunkat, de egy kérdésről megfeledkezünk: arról, hogy mérlegeljük, vagyunk-e magunkban olyan erősek, hogy akaratunkat érvényesítsük, vagy szövetségeseket kellene ehhez keresni, hogy pozícióinkat javítsuk. Természetesen e vonatkozásban az RMDSZ, amit csak lehet, kihozza ebből a dologból az országos politika szintjén, de feltevődik a kérdés, hogy nekünk, helyi szereplőknek, nem kellene-e partnert keresnünk a helyi románságban.
Ugyanis amikor, mondjuk, a Hargita megyei pénzügyet a regionalizációnak nevezett centralizáció leple alatt megszüntetik, akkor a magyarok mellett a románok is elveszítik munkahelyüket. És abban is biztos vagyok, hogy a gyergyói, udvarhelyi vagy csíki magyarhoz hasonlóan a maroshévízi román sem akar majd ügyet intézni Brassóban, és ha már Csíkszeredába menni nem lehet, szívesebben menne Marosvásárhelyre. Kökös és Szászrégen között megújult a 12-es számú országút. Ezt Hargita, Maros és Kovászna megyei magyarok és románok közösen használják. RMDSZ-es kormányzati szerepvállalás következménye, de mindenki profitál belőle, aki itt él, nemzetiségre való tekintet nélkül. Tehát van alap a partnerség keresésére, mert aki itt él, annak az az érdeke, hogy neki legyen jó, ne másoknak. Nagy a bizalmatlanság, párbeszéd alig van, ezt tudom. Sokat kell dolgozni, hogy a bizalmatlanság falát lebontsuk, vékonyítsuk, és egy biztos, hogy az olyan akciók és cselekedetek, amelyek figyelmen kívül hagyják a székelyföldi románságot, amelyekben úgy teszünk, mintha ők nem itt élnének velünk együtt, azok sok kárt okoznak.
Néhány hete Ioan Selejan püspök úr egy Kovászna megyei településen mise után román zászlókat osztogatott a híveknek, megszentelve. Érkezett is a riposzt rögtön az egyik magát felelősnek tartó helyi pártvezető részéről, hogy ez provokáció. És a hasonló reakciók nem egyediek, sőt néha azt tapasztalom, hogy a butaság, a politikai rövidlátás jobban terjed esetenként, mint az influenza. Az ilyen reakciókra semmi szükség, és akinek nem jut jobb eszébe, hogy bekerülhessen a sajtóba, az jobb, ha hallgat. Nem éri meg mindenáron bekerülni!
Megfontolandó választás
Továbbmegyek. A román politikában – tetszik, nem tetszik nekünk – a legfontosabb választás az államelnöki. És ha erdélyi magyar szemszögből elemezzük e választásokat, el kell ismernünk, hogy az Emil Constantinescu 1996. évi megválasztását követő három választás nem volt sikertörténet a mi szempontunkból. A 2000., illetve 2004. évi kudarc elkerülhetetlen volt, ugyanis azt a jelöltet támogattuk, akinek a jelölő pártjával a választás előtt közösen kormányoztunk, vagy kormányát támogattuk. Ez természetes.
De 2009-ben már nem ez volt a helyzet, és 2014-ben még összetettebb lesz a probléma. Ami a verseny kimenetelének befolyásolási lehetőségét illeti, 2014-ben az erdélyi magyar politikumnak igencsak nagy lesz a mozgástere, feltéve, hogy ki tudja azt használni, ugyanis a magyar szavazat azáltal is felértékelődött, hogy a nacionalista erők visszaszorulásával az egyik jelöltre leadott magyar szavazat nem generál a másik jelöltnél minimum egyet.
Nem biztos, hogy szétesik az USL, de van rá jó esély, és ha ez bekövetkezik, akkor minimum három esélyes román jelölt feszül egymásnak jövő év decemberében. Egy ilyen versenyben, ha nem indítunk önálló elnökjelöltet, és tudunk mozgósítani 400–500 ezer magyar szavazót, akkor eldönthetjük, hogy ki legyen az a jelölt, aki a második fordulóba jut. De 500 ezer szavazat – sőt már annak a fele is – eldönti a második forduló kimenetelét, tehát a győztes személyét. Komoly, a verseny kimenetelét meghatározó szereplővé tud válni a magyar szavazó, feltéve, hogy érthető, követhető és vállalható stratégiát követ az erdélyi magyar politika meghatározó szereplője, az RMDSZ az államfőválasztással összefüggésben.
Természetesen nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy olyan helyzet alakul ki, hogy a jelöltek közül nem lehet, vagy kockázatos bárkit is kiemelni, választani az RMDSZ részéről. Ebben az esetben hagyni kell a román jelölteket, udvaroljanak a magyar szavazóknak, ígérjenek, vállaljanak, hogy majd megválasztásuk esetén legyen, amit számon kérni rajtuk. Ha lesz minimum három, valós eséllyel rendelkező román jelölt, akkor szerintem megfontolandó kérdés, hogy bele akarunk-e szólni annak eldöntésébe, ki legyen a második, vagy elindítunk az esélytelenek nyugalmával valakit, és ezzel mintegy demotiváljuk az erdélyi magyar közösséget a kétfordulós választási megmérettetésen való részvételtől. Egy politikai szervezet erejét a szavazói adják, nem az, hogy kik ajánlják, kik a barátaik! Kár önkezűleg megfosztanunk magunkat attól a lehetőségtől, hogy a folyamatokat befolyásoljuk, a versengő jelölteket alkura kényszerítsük.
A 2009-es választásnál kevesebb mint százezer szavazat választotta el a két jelöltet, és ez a különbség 2004-ben sem volt több, mint százötvenezer. Ha az egyes megyékre vetítjük a versenyt, a két jelölt közötti különbség a jól teljesítő román megyékben is csak néhány tízezres. Legfeljebb a főváros esetén érhette el a százezret. A végeredmény szempontjából az egyes megyékben elért különbségek számítanak. Ezért elmondhatjuk, hogy a román államelnöki választások kimenetele szempontjából a nagyobb magyarlakta megyék külön-külön tudnak olyan befolyásoló szereppel lenni a verseny kimenetelére, mint a főváros.
Ha jól elő van készítve a dolog, az emberek meggyőződhetnek arról, hogy melyik jelölt befutása az érdekük, akkor a választást eldöntő százezres szavazatszám vagy ahhoz közeli szám öt megyéből (Hargita, Maros, Kovászna, Bihar, Szatmár) bejöhet külön-külön. Az egységes fellépés, a fegyelmezett szavazótábor óriási erő és lehetőség, különösen, ha kiélezett a verseny a román pártok között. És ha ezen képesség felismerése és kihasználása párosul a magyar–magyar összedolgozással, akkor kétség nem férhet hozzá, hogy azon jelölt lesz a befutó jövő év decemberében, akit a magyarok támogatnak.
Természetesen mindezekre rá tudnak szervezni a magyar versenytársak, akár önálló jelöltet is indíthatnak a szükséges aláírások összegyűjtését követően, de kérdem én: minek, kinek használna ez?
Mérföldkőhöz érkeztünk
Be kell látnia mindenkinek, hogy mérföldkőhöz érkeztünk. Meggyőződésem, hogy aki józanul gondolkodik, az belátja: ahhoz, hogy az erdélyi magyar politikum egyre romló társadalmi presztízsét, támogatottságát viszszaállítsuk, ahhoz elengedhetetlen a magyar politikai minimumban való megállapodás. Ez önmagában nem elegendő, de ennek hiányában nincs mód és lehetőség kimászni abból a bizalmatlansági spirálból, amelybe a szereplők egymást kergették. Minden egyes politikai szereplőnek fel kell tennie két kérdést saját magának: mit akar valójában, és az az út, amelyen most halad, elvezet-e a cél megvalósításához, vagy sem.
Az RMDSZ célkitűzése 1990-től a teljes romániai magyar politikai paletta lefedése, minden egyes erdélyi magyar ember érdekének képviselete a helyi, megyei önkormányzatokban és a bukaresti parlamentben. Az 1992. évben kapott egymillió szavazattal a háta mögött az RMDSZ e célt tulajdonképpen alapításától kezdve elérte, de azóta folyamatos az ettől a céltól való eltávolodás. Ez mutatkozik meg a folyamatos szavazatvesztésben. A másik két párt közül az MPP 2008-ban, az EMNP pedig 2012-ben próbált meg alternatívát állítani, de mint tudjuk, e kísérletek sem bizonyultak sikeresnek.
Elmondható tehát, hogy az eredeti célkitűzésekhez képest mind a három politikai szereplő leszálló ágban van, egyre jobban távolodik a kitűzött céltól. Feltevődik a kérdés, hogy kinek jó ez a helyzet, kinek jó az, hogy szép lassan, de biztosan fogy a magyar szavazat, folyamatosan szűkül a magyarság érdekérvényesítési képessége Erdélyben, Romániában. Meggyőződésem, hogy senkinek sem jó az, ami most van, és e megállapításnak az igazságtartalma akkor válik egyértelművé, ha belegondolunk, hogy mire is lehetne menni összefogással a jövő évi két fontos választáson, illetve a 2016-os választási évben.
Nehéz lenne bármely magyar politikai szervezetnek is azt állítania, hogy a 2012-es választási év sikeres volt, ezért azon kellene közösen gondolkodni és dolgozni, hogy a magyar emberek szemében egyre süllyedő presztízsű erdélyi magyar politikum miként fog kimászni abból a gödörből, amelyet oly szorgosan ásott mostanáig magának.
Kicsi a bors, de erős, hangzik el a jól ismert népmesében. Én ehhez azt tenném hozzá, hogy most sem vagyunk kicsik, de lehetnénk sokkal nagyobbak és sokkal erősebbek is, mint amilyenek most vagyunk, feltéve, hogy kiszellőztetjük a fejünkből azokat a gondolati béklyókat, amelyek az ésszerű megoldások helyett a mindentől való elzárkózást eredményezik.
A múlt évben az is kiderült, hogy Hargita és Kovászna megye kivételével az összes többiben a magyar–magyar verseny azt eredményezte, hogy megnövekedett a román pártok jelöltjeként tisztséget szerző polgármesterek, alpolgármesterek, megyei tanácselnökök és tanácsosok száma. Magyar siker csak magyar–magyar versenyben született, a román–magyar versenyekben súlyos pozíciókat vesztettünk. A parlamenti választáson még Hargita és Kovászna megyében is csak kárát láttuk a versenynek nevezett kölcsönös sárdobálásnak.
Önkormányzati választáson Hargita és Kovászna megyében helye van a versenynek, de parlamenti választáson csak magunkat gyengítjük ezzel, hisz kevesebb szavazatot teszünk be a kosárba, mint amennyivel szórványmegyéink képviselethez juthatnának! Hargita megye 5,5 ezer szavazatot adott a közös kosárba, amelyből valahol szórványban, például Temes megyében újból szerezhettünk egy képviselői mandátumot.
Ez a helyzet.
Összegzés
Zárásként a következőket tartom fontosnak:
1. Hajtsuk végre a nemzetpolitika társadalmasítását! Ennek az lenne a lényege, hogy a politikum magyar egyházaink, civil szervezeteink, helyi és ágazati érdekképviseleti szervezeteink javára átadja a kisebbségi társadalom életének minél több szervezési feladatát, de vállalja a finanszírozás biztosítását és a koordinációt. A politikum feladata az is, hogy megteremtse ezek között az emberek, kisközösségek között a szakmai párbeszéd, az együttműködés intézményeit, hogy biztosítsa a jó példák elterjedését, hogy ösztönözze a teljesítményt. A politikai összefogás, különállás indokoltságának elemzése e fontos kérdés mellett meggyőződésem szerint eltörpül.
2. A nemzetpolitikának az kell hogy legyen az egyik alapelve, hogy kitartunk egymás mellett, és a lényegi dolgokban képesek vagyunk együtt dönteni és együtt továbblépni.
3. Nem akarom különösebben véka alá rejteni, hogy a 2010-es nemzetpolitikai fordulat legtöbb elemével egyetértek, támogatom, s különösen az állampolgársági ügyben tett lépéseket olyan nagy jelentőségűnek értékelem, ami a Kárpát-medence magyarságának jövőjét alapjaiban befolyásolja. Nem akarom azt sem véka alá rejteni, hogy a 2010-es nemzetpolitikai fordulat egyes elemeivel – mint például a demokrácia-központok felügyelete – a mai napig nem értek egyet, de talán ez még inkább hitelessé teszi kijelentésemet: a Fidesz és a KDNP parlamenti többsége által keresztülvitt nemzetpolitikai fordulat, az e mögötti bátorság és kitartás mindenképp indokolja, hogy a 2010-ben megkezdett magyarországi nemzetpolitikai irányvonalat kövessék a 2014-es parlamenti választások után is – ez a határokon kívül élő magyarság érdeke. Meggyőződésem, az új magyar Kárpát-medencei politikai rendszer így stabilizálható, így teremthető meg annak esélye, hogy minden releváns politikai szereplő elfogadja az új realitásokat, s ne akarja e vívmányokat megszüntetni.
Borboly Csaba
Az írás a Tusványoson 2013. július 26-án elhangzott előadás szerkesztett változata. A szerző az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke.
Krónika (Kolozsvár)

2013. augusztus 16.

Traian Băsescu: román zászlót a székely mellé!
A román zászlót is ki kellene tűzniük a térség lakóinak a székely és a magyar zászló mellé – vélekedett Traian Băsescu államfő a székelyföldi Marosfőn csütörtökön, ahol részt vett az 1996 és 2001 között épült ortodox kolostor búcsúján.
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint az államfő egy román zászlót kapott ajándékba Ioan Selejantól, Hargita és Kovászna ortodox érsekétől.
"Úton errefele sok portán székely zászlót is láttam a magyar zászló, Magyarország zászlaja mellett. Vajon nem fért volna ott el Románia lobogója is? Senki nem mondja, hogy ne tűzzék ki ezeket a saját otthonukon, ha úgy akarják. De meg kellene találni a helyét a román trikolórnak is, mert ez a kölcsönös tisztelet jele lehetne" – mondta az elnök.
Băsescu mellett a Nagyboldogasszony ünnepére összesereglett ezerkétszáz hívő is kapott egy-egy román zászlót. Júniusban Kovászna és Hargita megye ortodox érseksége két kilométernyi zászlóanyagot vásárolt, hogy abból a térség kolostoraiban román nemzeti színű zászlót varrjanak a székelyföldi ortodox templombúcsúk résztvevői számára.
Mint ismert, Székelyföldön 2012 nyarán alakult ki román-magyar feszültség a szimbólumok kapcsán. A Ponta-kormány által kinevezett Kovászna megyei prefektus bíróságon támadta meg a helyi és a megyei önkormányzatoknak a székely zászló, illetve más helyi zászlók kitűzésére vonatkozó határozatait. Idén februárban diplomáciai vitává terebélyesedett Magyarország és Románia között a kisebbségi jelképhasználat ügye.
Az államfő a héten másodszor látogatott Marosfőre. Hétfőn a külhoni románságnak szervezett 11. Marosfői Nyári Egyetemen vendégeként azt mondta: Románia vezető szerepet fog vállalni "Budapest rendreutasításában", mert Magyarország az "instabilitás tűzfészkévé" vált a kisebbségi kérdésben. Basescu úgy vélekedett a "magyar politikai elit" részvételével lezajlott székelyföldi rendezvényekről, hogy ezek túllépték az illendőség határát, s ez többé nem ismétlődhet meg.
Maszol.ro

2013. október 8.

Decentralizálástól fél a románok fóruma
Félnek a decentralizálástól a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának tagjai. A magyarellenes szervezet nyílt levélben fordult a kormányhoz és a parlamenthez, kérve, hogy a rendőrség ne kerüljön a helyi önkormányzatok hatáskörébe, mert szerintük „ennek súlyos következményei lehetnek Kovászna és Hargita megyékben, ahol a helyi önkormányzat a nyíltan területi autonómiáért harcoló RMDSZ kezében van”.
A fórum igazgatói bizottsága által elfogadott nyílt levélben úgy fogalmaznak, hogy ez az intézkedés a két megyében etnikai tisztogatást eredményezhet, a románokat elüldözik, a helyi döntéshozásból kirekesztik, állam valósulhat meg az államban, az „úgynevezett Székelyföld területi autonómiájával, a román állam fennhatósága alóli kivonásával”.
A román civil szervezet vezetői arra figyelmeztetnek, hogy ha a rendőrség a városi és a megyei jogú városok tanácsának lesz alárendelve, a két megyébe etnikai kritériumok szerint vesznek majd fel új rendőröket, kötelezővé teszik a magyar nyelv ismeretét, a rendőri egyenruhán kétnyelvű feliratok és autonómista szimbólumok lesznek, és fennáll a kockázata, hogy a helyi önkormányzatoknak alárendelt rendőröket választási vagy politikai célokra használják. A fórum tiszteletbeli elnöke Ioan Selejan Kovászna és Hargita megyék ortodox püspöke.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998